Népszerű bejegyzések

2011. április 29., péntek

Anyák Napja.

Édesanyám, ma furcsa levelet írok Hozzád. Anyák Napja lesz.

gal_131564392_middle

Valaha ilyenkor virágot adtam Néked és gügyögő versikével dicsértem életed áramló áldozatát. A virágot a boltban vettem, összespórolt pénzemen, a versikét a tanító néni adta. Te meghallgattad szépen, szelíden elmosolyodtál, talán egy kis pára is átfutott a szemeden. Mindenesetre – megcsókoltál és azután... Azután mentél a dolgod után, én meg folytattam a megzavart játékot.
Anyám, én nem értettem ezt az egész komédiát! Hisz mindennap ott voltál nekem: naponta kóstolhattam, láthattam jóságodat, szelíd szigorúságodat; minek volt ehhez kiöltözni s gügyögő versikét betanulni?
Ma....... nincs a kezemben virág, Édesanyám, versikét sem mondok fel Neked. Bevallom, nem is vettem fel a legszebb ruhámat, kissé rendetlen és elnyűtt vagyok.
Én, Anyám, amióta nem vagy nekem, nem ünnepelek külön Anyák Napját. Miért is ünnepelnék? Minden nap, minden órában érezlek és áldalak Téged. Minek ehhez kiöltözni, s gügyögő versikét betanulni? Minden nap, minden órában... Valami meleg áramlást érzek a véremben, halk cirógatás érinti szívemet, édes, szelíd hang lágyul el bennem – Te vagy itt ilyenkor, Édesanyám, Te látogatod meg magányos életemet.
Anyák Napja: örömtelen semmibe markolnak vágyaim...........!
Nemcsak Téged szeretünk, Anyám, amikor szeretünk Téged, hanem gyermekeinket és unokáinkat is szeretjük Te benned. 
Anyám, azt köszöntöm most Benned, amit nagyon szerettem és nagyon elvesztettem. Az otthont, a családot, a népünket, a tájat, mindent, de mindent, ami megtartó erő és továbbmozdító akarat.
Anyám, bocsáss meg, ha már elhomályosulnak bennem drága vonásaid. Öt év, hat év távlatán át más lettél........Gyakran látlak itt is, ott is – más és más hajjal, más és más szemekkel, más és más külsővel. Ó, igen gyakran találkozom Véled. Van úgy, hogy be kell mutatkoznom, de mikor ráhajlok a kezedre, érzem, hogy megsimogatod a hajamat... Mert: a lányod találkozott Veled, egyik lányod a sok, bolyongó árva közül.......
Ugye letörlöd a könnyeimet, ha kicsordul belőlük a fájdalom? Ugye Magadhoz ölelsz , ha rejtett veszélyek ólálkodnak körülöttem? Ugye virrasztasz az álmom fölött, és letörlöd homlokomról a gondok lázas verítékét?
És ugye, Anyám, ha találkozol valahol  didergő szívemmel, lehajolsz hozzá és megcsókolod? Hadd melegedjék meg szegény a Te örök szereteted által...

2011. április 27., szerda

A félelem születése.

A félelem születése

Telihold
világít, csodás az éj.
Hegyek és völgyek közt süvít a szél.
Denevér cikázik, bagoly rikolt.
Dohos sír mélyében fekszik egy holt.

Mohos fák recsegnek, süvölt a szél.
Vibrál a holdsugár, remeg a fény.
Felhőt húz magára, bújik a Hold.
Vaksötét éjjelen ébred a holt.

Koporsó csikordul, a föld kopog.
Valami odalent recseg-ropog.
Pokloknak mélyéből jő a halál.
Menekülj mielőtt reád talál!

Dohos sír mélyéből felcsap a tűz.
Eláraszt mindent a kénköves bűz.
Rothadó hús szagát hozza a szél.
A feltámadt gonosz most útjára kél.

Leszállt a faluba, prédára vár.
Rettegnek mindenütt amerre jár.
Emberre vadászik, vágya a vér.
Menekül mindenki aki csak él.

2011. április 11., hétfő

Vámpírok.

"A vámpír alakja olyan makacsul, és annyira azonos formában jelentkezik a legtöbb nép hitvilágában, hogy ostobaság volna színtiszta kitalációnak minősíteni..."
A vér, mint életet adó anyag, számos mítosz alapja, amelyek az ókori kultúrákban alakultak ki, és a zsidó-keresztény hagyományban mélyültek el. Ha a vér az élet, akkor a túlvilágon megnyugodni nem tudó, sírból visszatérõ halottnak az élõk vérével kell táplálkoznia ahhoz, hogy látszólag élhessen.
Ilyenek:

EMPUSA = nõnemû vérivó szörnyeteg, az ókori görög színpadi mûvekben (Euripidész, Arisztophanész).

LAMIA = gyermekrabló, gyermekek vérét szívó, azokat felfaló, szárnyas szörnyek. Az ókori görög, latin, etruszk stb. népek hiedelemvilágában. A szó ma is több nyelven vámpírt jelent.
BRUKOLAKHOSZ = a klasszikus vámpír, ógörög népeknél. Szerb közvetítéssel ebbõl származik a vukodlak, vircolak, verkolak, sõt, a szó a nyugati kultúrákban a vérfarkas elnevezésének - werewolf - is alapja. Magyar megfelelõje a VÉRLELE.
STRIGA = a lamiához hasonló, repûlni tudó vérszívó szörny, a boszorkányok egy különleges fajtája. Több uralkodó törvényben mondta ki, hogy aki ezek létezésében hisz, az eretnek, és büntetendõ: többek között Nagy Károly francia, és Kálmán magyar király. (Ez utóbbi rendeletét szokták tévesen "boszorkányok nincsenek"-ként idézni.)

INCUBUS, SUCCUBUS = sírból visszatérõ, az élõket - fõképp szexuális úton - halálra gyötrõ élõhalott. Incubus a férfi, succubus a nõi alak. Magyar változata a LÚDVÉRC, vagy LIDÉRC.




A Vámpír:

A vámpír fogalma a délkelet-európai népcsoportoknál alakult ki, írásos emlékek kb. a XVII. századtõl fordulnak elõ. A modern vámpír alakját leginkább a román STRIGOI fedi. Minden egyéb - pl. a denevér alakja, Drakula gróf, stb. - késõbbi kitaláció, és fõképp Bram Stoker regényébõl származik.
Szerb alak: upir, vampir. Innen ered a nyugati nyelvekben használatos vampyr, vampire, wampyr szó.
Bolgár alak: váper, lepir
Cseh alak: upír
Lengyel alak: upior
Kárpát-ukrán alak: opiri, upiri
Román alak: strigoi, moroi, priculici, vircolac, naluca, duh, aratere, stafie
A mai ember számára a vámpírt Bram Stoker Drakulája jelenti.
Drakula (Vlad) valóságos történelmi alak, Havasalföld fejedelme volt Mátyás király korában.
A név Luxemburgi Zsigmond magyar királyig nyúlik vissza, aki a sárkányos lovagrendet alapította. A rend tagjai között megtaláljuk I. Vlad havasalföli vajdát is, akit a sárkány latinos alakja után Vlad Draculnak is neveztek. Ennek fia (más források szerint unokája), II. Vlad, még hatalmasabb fejedelem lett, õt Draculescu, vagy Dracula néven emlegették. A nyelvtörténet érdekes tréfája, hogy az eredetileg sárkányt jelentõ név románul ördögöt jelent....

Ha Segesváron jársz, érdemes megnézni a házat, ahol született - a helybéliek roppant büszkék rá. (Ma vendéglõ üzemel benne, itt lehet megízlelni a stílusosan vérvörös színû Dracula-Vodkát.)
A fejedelem híres kegyetlensége miatt a Vlad Tepes (kb. Karós Laci, ejtsd: cepesz) gúnynevet kapta: Aki nem tetszett neki, azt ugyanis nemes egyszerûséggel karóba húzatta. E vérengzõ zsarnok alakját kapcsolta össze Stoker a különféle rémmesék vérszívóival, talán a karó motívuma alapján - e regény jóvoltából röpköd ma is egy román fejedelem denevérszárnyakon és tízcentis szemfogakkal a filmvásznon.


3. Kibõl lesz vámpír?



Burokban született gyermek, aki megeszi a magzatburkot.
Kereszteletlen, az ördögtõl fogant gyermek.
Olyan halott, aki fölött nem virrasztottak, és macska ugrott át a holttestén.
Gonosz, istentelen és vörösképû ember, aki soha nem evett fokhagymát.
Vámpír harapásába belehalt ember.


Érdekes megfigyelni, hogy a "kultúr"-vámpír milyen érdekes kettõsséget képvisel: egyfelõl borzadunk és félünk tõle - végül is itt egy hulla eszi az embert - másfelõl valahogy mégis vonzónak találjuk (ez különbözteti meg az összes egyéb szörnytol, pl. a zombitól, mert azok kizárólag undorítóak). Ezért aztán a férfi vámpírok lenyugözõen jóképû pasasok, a nõi megfelelõik elbûvölõen gyönyörûek - annyira, hogy minden borzongás ellenére van az emberben egy "üsse kõ, hát csak harapjon" érzés… Nos, a pszichológusok szerint a halál és a szex misztikája elég közel áll egymáshoz. Ez az ellentmondás teszi a ma ikultúra egyik legmakacsabb mítoszává a vámpírokat.
A vámpírok létezésével kapcsolatban már tudományos magyarázat is született: egy ritka betegség, a porfiria produkálhat hasonló tüneteket. A beteg szervezetébol hiányzik egy vérképzéshez szükséges anyag, nem bírja a napot, halottfehér az arca, kómába eshet, ezért elõfordulhatott, hogy élve temették el. Természetesen ettõl még nem nõnek denevérszárnyai és óriási fogai, ez már a görög, szerb parasztok fantáziájának szüleménye. Csak sajnálhatjuk szerencsétlen betegeket, hiszen régen valószínûleg kihegyezett karóval gyógyították meg õket...
Hogyan szabadulnak meg a vámpírtól?

A halott szájába, orrába, fülébe kavicsot és kölest, a mellére csipkebokorból készült keresztet tesznek.
A vámpír szívébe tölgyfakarót döfnek.
A vámpír szívét kivágják és borban megfõzik, vagy sarlóval darabokra vágják.
A vámpír szívét tüzes nyárssal átdöfik, elégetik, és hamvait a folyóba szórják.
Vámpírra akarsz vadászni? A többszázéves recept: éjfélkor, teliholdnál vezess ki egy egyéves, szenteltvízzel meghintett hófehér kancát a temetõbe, és amelyik sírnál megbotlik, ott a vámpír. Kell még ásó, kihegyezett karó - a többit már tudod. A ügyvéd ügyességétõl függõen néhány évet kaphatsz garázdaságért és temetõrongálásért - de a vámpírnak annyi!






Léteznek vámpírok?



A vámpírokkal foglalkozó blogok, oldalak többségének állításai szerint a vámpírok léteznek. Vagy legalábbis léteztek. Az egész vámpírosdi a 17. század környékén kezdődött. Ez nem azt jelenti, hogy akkor voltak először vámpírok, hanem, hogy akkor terjedt el a hit, vagy éppen ellenhit, hogy léteznek. A tények nem bizonyítják teljes mértékben a létezésüket, de az irodalmi és tudományos alapja megvan annak, hogy a lények valójában itt élnek közöttünk. Az emberek többsége szerint a vámpírok gyönyörű, hófehér bőrű, hegyes szemfogakkal rendelkező, halhatatlan, mesebeli lények.
De a vámpírok létezésének orvosi alapja is van. Mégpedig egy betegség, amely nagyon ritkán fordul elő, több millió ember közül egy szenved ilyen kórban. A neve: porfíria, vagy latinosan: porphyria. A kór annak köszönhető, ha a test túl sok porfirinnek nevezett kémiai anyagot tartalmaz. Ez a betegség nem a lelket, a pszichét támadja meg, hanem a testet. Nem fertőző, genetikusan öröklődő. Az első kettő, vagy három nemzedék életében nem jelent változást, de végül valamelyik késöbbi nemzedék mutathatja a tüneteket. Ennek a betegségnek számos tünete van. A tünetek vámpírszerűek, mármint a vámpírokról felállíott irodalmi tulajdonságok tünetei ennek a kórnak. A vérszívás kivétel, de ennek is lehetnek valóság alapjai, ugyanis a kórban szenvedő ember testében a vas tartalom csökket, így könnyen lehet, hogy a beteg idegen vérben találja meg a szervezetéből hiányzó anyagokat.
A "vámpírkór" tünetei:
  • fényre való érzékenység
  • fizikai elváltozások az arcon, a bőr összehúzódik: különösen a szem körül
  • az íny elsorvad, felhúzódik, igy úgy tűnik mintha vámpír fogsora lenne a betegnek
  • a sötétebb helyek kedvelése
  • a bőr és a szem a fénytől el is színeződhet
  • hasfájdalom



Az orvosi állítás szerint a vámpír létezése valós, de kóros állapota az ember nevű lénynek.
Namármost az irodalmi vámpírok tulajdonságai hasonlóak, de a vérszomj és az elkárhozott lélek is ide tartozik. E vámpíroknak a lelkük és a pszichéjüt is nagy mértékben megváltozik. Ezeknek a lényeknek a létezése kevésbé bizonyított, de nem kizárt, hogy vannak. Az "irodalmi vámpírok" jellemzőí:
  • démoni tekintet
  • gyönyörű hófehér bőr
  • hideg bőr
  • irreális gyorsaság
  • halhatatlanság
  • hatalmas erő
  • vérszomj
  • ellenálhatatlan sárm
  • igéző, mégis démoni tekintet
  • különleges képességek
Az "irodalmi vámpírok" többsége elmúlt már 100 éves és a testük nem válotoztt, nem öregedtek. Rengeteg könyv, film és mítosz szól a vámpírok létezése mellett, de ugyanúgy vannak ellenérvek is, melyek kétségbe vonják a vámpírok létezését. Ezt a fajta, úgymond irodalmi létezést jóval nehezebb bizonyítani, mint a tudományos meghatározásokat. Ezek a lények, egy másík vámpír harapása és annak véréből ivása után válnak vérszívókká. Van, hogy azt állítják, elég egy harapás és az áldozat lelke elkárhozik és átválktozik vámpírrá. Néhányan közülük megtagadják, hogy szörnyetegekké váljanak, vagy legalábbis ne legyen okuk azt gondolni magugról, ezért csak állati vérrel táplálkoznak. Nem tartja őket olyan jó erőb, de megteszi. Az emberi vér a vámpírok számára egyfajta "drog". Ha a testük túl sok, vagy túl kevés mennyiségű vért tartalmaz, az agyukat elönti a düh és a mámor, az ölniakarás uralkodik felettük. A vámpírok elpusztítására csak kevés módszer létezik. Az összeset ismerem, de szándékosan nem irom, mert ellenkezik az elveimmel. Én hiszek a vámpírok létezésében, persze mértékkel, de nem szertném a meggyilkolásukat részletezni.

Honnan ered a macska?



A hiedelem szerint a macskák 40 millió évvel ezelőtt, egy menyétfélékből alakultak ki... Az ókori Egyipromban törvény tiltotta ezeknek az állatoknak a bántalmazását. Később a rómaiak fogadták be a macskákat.
Minden macska sajátosan egyedi az állatvilágban. A nagymacskáktól a legszelídebb házi cicáig, több, az egész fajra jellemző közös tulajdonságuk van. Viszonyítási alapul tudni kell azt, hogy a sokak által első embernek vélt homo erectus körülbelül 1.8 millió évvel ezelőtt jelent meg.
A macskák szelídítését említő első valódi feljegyzés Észak-Egyiptomba, a Nílus környékén élő korai egyiptomiakhoz vezethető vissza. Ezek az első afrikai macskák kítűnőek voltak a kistestű kártékony állatok és kígyók írtásában. Mivel ezek a kisebb állatok (egerek, patkányok, és egyébb rágcsálók) a legfontosabb egyiptomi élelmiszer forrást - a gabonát - kutatták ki, az egyiptomiak hamar beláttak a macskák hasznát a rágcsálók írtásában.
Ez a kapcsolat mindkét félnek előnyösnek bizonyult. Amint egymáshoz szoktak az emberek és macskák között szorosabb kapcsolat alakult ki. Az egyiptomiakat elbűvölte a macskák vadászati és fizikai adottságai, a macskák pedig értékelték az emberek által nyújtott biztonságot más ragadozóktól, és persze a bőséges vadászterületet. Ha mindehhez hozzáadjuk a macskák éjjeli látását, a rejtelmes menekülő képességüket, és emberekkel és más állatokkal szembeni közömbösségüket, tekintélyük növekedésének oka egyértelművé válik.
A macskákat a Níluson közlekedő gabonaszállító hajók terjesztették szét a térségben. A gabona védelmezésére, minden hajónak volt macskája. És ahogy barátaik, a nyulak, a macskák is elszaporodtak, és szétoszlottak az egész térségben.
A macskák hamarosan királyi szintre emelkedtek, olyannyira, hogy törvény tiltotta bántalmazásukat. Az egyiptomiak mau-nak (ejtsd 'miau') nevezték el a macskát, majd később felvették az „Urchat" nevet, ami macskát jelent. Nem sokkal később megszületett a macskaistennő, Básztet (kinek neve közelebb áll a 'cica' jelentéshez.) Tehát ezekből a közkedvelt egyiptomi nevekből származnak napjaink 'macska' és 'cica' elnevezései.
Később a rómaiak gyorsan befogadták a macskákat, hogy kihasználják tehetségüket a rágcsálók vadászatában, így az egész Római Birodalomban elterjedtek. A Birodalom összeomlása után, a macskák nehéz időszakon mentek át. A vallási megtisztítással, és varázslattal, boszorkánysággal való kapcsolatuk miatt leginkább a fekete macskák jártak pórul. Ezt a témát viszont hagyjuk egy másik alkalomra!
Sok történész szerint a macskát különleges magatartásuk, természetük, és károkozó állatok írtásában játszott szerepüknek köszönhetően fogadták be ennyire könnyen. Noha tartozhatnak egy laza szerkezetű családhoz vagy csoporthoz, ez a macskákat igazából nem érdekli, mivel teljesen önellátóak. A kutyák odafigyelésre és elfogadásra vágyakoznak, a macskák is lehet így érzik, de lehet nem. A macskák tökéletesen boldogak magányosan és nincs szükségük semmiféle érzelmi összeköttetésre, mások elfogadásáról nem is beszélve!
Napjaink házi macskáit ugyanezek a képességek és természet jellemzi. Egyeseket ez zavar, és inkább kutya-szerű tulajdonságokat kíván egy házi kedvencben. Mások viszont elfogadják ezeket a jellemzőket, mint egyediség jeleit, ezzel csak fokozva a macskatartás örömeit. Mivel e két háziállatnak ennyire különböző természetük van, meg lehet különböztetni az úgynevezett macskás és kutyás embereket.

A macskák betaníthatók, látogasson el egy cicakiállításra és mindenféle trükköket végrehajtó, hihetetlen macskákat fog látni. Néhány macskám, akit fiatal kortól neveltem fel, megtanult tárgyakat visszahozni, olyan egyszerűbb utasításokat, mint a 'MARAD' és az 'ÜL', és nevük hallatára mindig odajöttek. De úgy hiszem, hogy saját maguktól választották a szófogadást és mindig fenntartották maguknak a jogot, hogy bármikor ne csináljanak semmit az utasításokra.
A macskákat erejük, fürgeségük, és egyensúlyuk különbözteti meg a legtöbb más állatfajtól. Vajon mi kellene ahhoz, hogy mi ülésből a magasságunknál háromszor magasabbra ugorjunk? Kétlem, hogy ilyesmi megtörténik. A szállóige, miszerint a macskáknak 9 életük van, hihetetlen testi mutatványaiknak köszönhető. Ezért képesek gyakran a katasztrófát elkerülni.
A hozzáállás, testi vitézség, éjjellátás, és függetlenségük teszi a macskákat egyedivé. Nem csak úgy tesznek, hogy semmi sem érdekli őket, ez tényleg így is van. Ha nem kedveled az ilyen viselkedést, a macskákat ez sem érdekli, úgy hogy tedd magad túl rajta!




A Gothic/Dark Szubkultúra Kialakulása



A szubkultúra a 1970-es évek végén kezdett kialakulni Angliában és az 1980-as évek közepére érte el csúcsát. Magyarországon ez későbbre tehető, nálunk 1989-re bontakozott ki leginkább, amikor külföldön éppen egy kisebb "pangás" volt megfigyelhető. Angliában a rossz oktatási rendszernek köszönhetően sok fiatal hagyta ott az iskolát és nagyon fiatalon (akár 16 évesen) alkalmi munkákból kezdtek élni, bolyongtak távolabbi célok nélkül, hogy aztán elrontott életük felett búslakodjanak, ennek az érzésnek a visszhangját hallották meg a dark
zenék bánatos dallamaiban.Magyarországon a mozgalom kiváltó okaként a rendszerváltást jelölhetjük meg. A 70-es évekre az életszínvonal stagnálni kezdett, majd a 80-as években egyre több családnál esett az életszínvonal. 70-es évektől megfigyelhtő a társadalom kettéválása, 1988-ra a politikai helyzet is megváltozott, az életszínvonal tovább csökkent, az egyes társadalmi rétegek egyre távolabb kerültek egymástól. Nőtt a munkanélküliség és a deviancia. 1990-es évek elejére a fitalok egy részének hangulatára a pesszimizmus és nihilizmus lett jellemző. Sok család került a periféria szélére és a "szuicid hajlamú szülők hasonló gyermekein"/1/ eluralkodott a jövőtlenség, a kilátástalanság, végül ezek a gyerekek alkották a magyar dark szubkultúra javát. A romló társadalmi helyzetet az alakuló szubkultúrák jól ábrázolják. Az egész a 60-as évek galerieivel kezdődött, akiket az `56-os forradalom lázadó ifjúságának utódaiként kezelnek sokszor, őket követte a 60-as évek beat-mozgalma. Ezután jöttek a csövesek, punkok, skinheadek, 80-as évek elején feltámad az új hullám (new wave), majd underground néven értelmiségi fiatalokból álló szubkultúra verbuválódik. Újra hódít a kemény rock zene és az évtized végére alakul ki az a jelenség, amit ma dark/gothnak nevezünk. Ez a szubkultúra az, amely legjobban jellemzi a fiatalok egy részének életérzését. Az akkoriban alakuló együttesek dalszövegei világosan kifejezik a magyarországi válsághelyzetet. Magyarországon inkább darknak nevezték a mozgalmat, amely az angol sötét szóból ered, míg ennek külföldi megfelelője a goth volt. Mára már a kettő összemosodott és hazánkban is előszerettel
használják inkább a goth/gothic jelzőt. 



A szubkultúra gyökereit az angol punk mozgalomból eredeztethetjük, azonban míg a punkok aktívabban fellázadnak az uralkodó társadalmi rendszer ellen, hirdetve a rendszer újraszervezésének szükségességét, addig a darkok inkább passzívan visszahúzódnak, így utasítva el a fennálló normákat. ők is non-komfortisták, de veszélyt nem jelentenek a társadalomra, magukra viszont annál inkább, mert a rájuk jellemző kilátástalanság miatt önpusztító életmódba kezdhetnek.
A dark/goth szubkultúra igen meghatározó eleme a zene, amely az ide tartozó fiatalok/2/ egész életének hátteréül szolgál. A szubkultúra cimkéjét a dark, goth jelzőt, az újságírók alkalmazták először 1978-ban a Joy Divisionra, majd 1979-ben, amikor megjelent a Bauhaus Bela Lugosi`s Dead című kislemeze.
A zene a `70-es `80-as évek fordulóján alakult ki a new wave és a postpunk egy érdekes keveredése illetve új hajtása révén. Ebben az időben szinte egyszerre nőttek ki olyan irányadó zenekarok, amelyek mind a mai napig befolyással vannak az utódaikra. Ezek a zenekarok (Siouxsie and the Banshees, Bauhaus, Joy Division, The Sisters of Mercy, The Cure stb.) később mindenféle más irányzat felé elmentek, voltak inkább rockosabb hangvételűek vagy inkább poposabbak, végeredményként pedig a dark már csak egy összefoglaló névvé vált, amely mára már számos egyéb irányzatot takar (gothic rock, industrial, neofolk, EBM, dark techno, stb.). Azonban mindegyikben közös, hogy a zene alapjaiul az erős lelki érzékenység, a belső félelmek, kitaszítottság, kilátástalanság, érzelmi kiszolgáltatottság és depresszió szolgálnak, amelyek sötét, komor hangulatúvá teszik a zenei hangzást.
Az önpusztítás náluk testesül meg először zenében. Ez a belső életérzés megjelenik a külsőségeben is, a zenekarok általában teljesen feketében, tupírozott hajjal, erőteljes sminkben jelentek meg a színpadon, amely aztán a közönségre is átragadt. A publikum olyan emberekből áll, akik azonosulni tudnak a zene üzenetével, hangulatával. Az akkori zenekarok és követőik alkották a dark/goth szubkultúra első generációját, amely a 80-as évek közepére teljesen kibontakozott, majd hanyatlásnak indult. Megjegyzendő, hogy ez inkább külföldre érvényes, Magyarországon a 80-as évek vége volt a szubkultúra aranykora, ekkor alakultak olyan ma is emlékezetes zenekarok, mint a Fuck of System, Árnyak vagy a Hold.A 90-es évek elején kezdett újra feltámadni a mozgalom, új zenekarok alakultak és koncerteztek, amelyekre ismét elkezdték alkalmazni a dark/goth jelzőt. Ezek a zenekarok a régebbi nagy együttesek zenéjért lelkesedve, megpróbáltak újat alkotni, felhasználva az elődök nyújtotta alapokat. Ezek a számok még árnyaltabbak, szövegükben több a sötét romantika és az okkult elem. Ilyen zenekarok például Faith and the Muse, London After Midnight, Mephisto Waltz, Rosetta Stone, stb. Ezen zenekarok is szívesen alkalmazzák megjelenésükben a fekete színt, fehér púdert fekete szemfestékkel, a halál és az elmúlás jelképeit (koponya, kereszt, koporsók, stb.).
Mostanra felnövekvő ifjúság kialakította a szubkultúra harmadik generációját, ezek a zenék és képviselőik már egyre kevésbé hasonlítanak a gyökerekre.
Ezek az együttesek és főleg énekes frontemberei szolgálnak modellül a szubkultúra tagjainak. A csoport tagjai általában olyan családokban nőnek föl, ahol hiányzik a családtagok közötti érzelmi és intellektuális harmónia. Ahogy romlik a szülő és gyermek közötti érzelmi kapcsolat, úgy erősödik a zenekarok hatása. A család nem képes ellensúlyozni a fiatalokra zúduló élményt, amelyet ezek a együttesek kínálnak. Sokan válnak fanatikus rajongóikká egy-egy híresebb énekesnek (például Robert Smith a Cure énekese vagy Marilyn Manson), bálványozzák őket, jelvényeiket magukon hordják, megpróbálnak úgy öltözködni, mint a sztárok és amiben csak tudnak hasonlítani hozzájuk, azonosulni velük.
A zenekarok hatása olyan erős, hogy a szubkultúra tagjai ha csak tehetik igyekeznek mind több koncertjükre eljutni, még ha az éppen külföldön is van. Jó példa erre egy-egy külföldön megrendezésre kerülő dark/goth fesztivál, ahova külön buszokkal utaznak ki a társaság tagjai. A legnagyobb ilyen rendezvény minden évben a közékori hangulatot idéző Lipcsében kerül megrendezésre (World Gothic Treffen néven), ahova minden dark igyekszik legalább egyszer eljutni. Ilyenkor Lipcse egy része teljesen átalakul, hogy a gothok minden igényeit kielégítse. A koncertek mellett színházi bemutatók, egyéb performance-ok láthatók. Hatalmas bazársor kínálja portékáit megvételre. Egy ilyen fesztivál a dark/goth személy számára maga a mennyország. Ezen kívül természetesen még más fesztiválok is vissztérően megrendezésre kerülnek évente, például Bolków Castle Party, Zillo, M`era Luna. 




Bevezetés a dark-goth világba - Amit a dark-goth elnevezés fed Bevezetés a dark-goth világba - Amit a dark-goth elnevezés fed

Bevezetés a dark-goth világba - Amit a dark-goth elnevezés fed.






Amikor definiálni próbáljuk a dark, goth és grufti fogalmakat, s főleg azt, hogy kire mondhatjuk őket, s ki tartozik bele a csoportjukba, nehéz feladatot vállalunk. Roppant diffúz fogalmak és maga a közösség is szerteágazó, kategorizálni talán a Wittgenstein-féle családi hasonlóság ill. prototipikusság segítségével lehetne. Ha kívülről szemléljük, akkor bizonyos jellegzetességek alapján használhatjuk a dark-goth gyűjtőfogalmat rájuk, ők viszont természetesen differenciáltabban látják a világukat és irányzataikat, és helyenként hangsúlyos eltérések is lehetnek a dark, goth és grufti fogalmak között. Talán halmazokból álló modellel lehetne legjobban szemléltetni: vannak átfedések, metszetek, s vannak (proto)tipikus követelményei egyik-másik halmaznak.
Tapasztalom az, hogy még a csoport tagjai is bajban vannak, amikor ez a kérdés elhangzik: mit is jelent pontosan az, hogy dark-goth?
Kezdjük először a szavak magyarázatával! Ahogy a későbbi fejezetekben részletesebben látni fogjuk az angol "dark" szó az 1980-as évek legelején létrejött "poszt-punk" mozgalom, a new wave sötét, komor hangulatú ifjúsági könnyűzenei-mozgalom oldalhajtásának a nevéből, a "dark wave"-ből származik. A szó jelentése sötét, s ez a dalszövegek, az életérzés borongósságára utal és a fekete színre, amelyet az előadók és a rajongók az öltözékekben, hajfestésben stb. preferáltak. Tehát a dark (wave) leginkább arra a sajátos könnyűzenei stílusra és a köré kialakult mozgalomra utal, amely akkor, a nyolcvanas évek elején született, s máig vannak követői, jellegzetes zenekarai.
A goth szó körülírása ennél nehezebb feladat. Az etimológiáját és jelentését keresve a következő szócikkeket találtam:

Goth 1: a késő latin gothi szóból származik (14. század). Jelentése: azon germán csoport tagja, amely elárasztotta a Római Birodalmat a keresztény éra korai századaiban /1/
Goth 2: nyers, bárdolatlan személy, aki híján van kultúrának és jólneveltségnek /2/
Goth 3: A rockzene olyan stílusa, amely zord, kietlen, gyászos képeket idéz meg /3/

A goth (gót) szót a Római Birodalom bukásában nagy szerepet játszó germán törzsek elnevezéseként használják először. A népcsoport vélt vagy valós jellemzői miatt a szóhoz olyan konnotációk kapcsolódnak, mint "barbár", "középkori", "bárdolatlan". A XII. században kialakuló korstílust illetik ezzel a névvel (később részletesen tárgyalom, hivatkozásokat l. ott), akkor is pejoratív éle volt a jelzőnek. Leértékelés fejeződött ki általa, mert ez az építészeti stílus szemben állt a klasszikus antik formákkal, a korábbihoz képest - a kor embere számára - "nemkívánatosat", nem átláthatót, nem a klasszikus esztétikához mérhető ("barbár") alkotásokat hozott létre. Később bizonyos irodalmi műveket, s átfogó sajátosságokat jelölnek így a XVI. századtól kezdve. A romantika szerzői közül pl. Byron, Shelley, Edgar Allan Poe, később H.P. Lovecraft bizonyos munkáit sorolják ide.
Mivel nincs mindig egységes rendszer abban, ahogy ezeket a jelzőket a szubkultúrán belül használják, az érzésem az, hogy a goth (angolban használatos a gothic is) leginkább a tartalomra vonatkozik, arra a sajátos érzésre, hangulatra, amely erős szálakkal kötődik ahhoz a megfoghatatlan, metafizikai hangulathoz, amely a gótikát jellemzi, vagy a fent felsorolt szerzők bizonyos munkáit. A goth sokkal inkább kötődik eleven szálakkal a múlthoz (leggyakrabban: archaikus Egyiptom, kelta-germán kultúra, középkor, viktoriánus kor). Ezzel a névvel illethetők bizonyos kellékek, szimbólumok együttállása is. Nagyon jól körüljárja ezt a világot az elismert brit rendező, Ken Russel a Gótika című filmjében /4/. Következőképp foglalja össze Mick Mercer, a korábban említett "beavatott" újságíró a gothról alkotott fogalmát:
"A goth az elmélkedés azon pillanatairól szól, amelyekben mindannyiunknak része van - nosztalgia, sóvárgás, amelyek az érzelmeinkből születnek, saját gyarlóságaink aláfestő zenéje ez. A goth a zenének az egyetlen formája ma, amely a lelkünket nagyító alá veszi. A melankólia mögött mindig több a bánat, mint a tragédia, több az igazság benne, mint a dráma. Épp ezért a méltóság a goth esszenciája. Ezek azok a dolgok, amelyek miatt olyan mozgalommá vált, amely ünnepli az életet, s nem értékeli le azáltal, hogy az alapvető kérdéseket hagyná megmerevedni, kiszáradni."



A következő idézet egy goth honlapról /5/ származik:
"A goth meghatározó jellemzője az igény arra, hogy megragadjuk a bennünk, mindannyiunkban meglévő sötétséget és felhozzuk a fényre, s így annak ismerhessük fel, ami: önmagunk szerves, egységet alkotó része, történjék bármi is." /6/

Úgy vélem nem a közös aktivitás, vagy feltétlenül a külsőségek a döntők, nincs közös szenvedély, nincs közös vallás vagy egységes világnézet. Ahhoz, hogy valaki dark-goth legyen az kell, hogy elfogadja a dark mozgalom bizonyos zenéit és gondolatait, illetve identitását valamilyen látható módon jelezze, a dark-goth szimbólumrepertoárból választva.
"Ez olyan vékonyka határ, hogy nehéz eldönteni mi a dark és a goth, és a gruftik ezen belül, vagy kívül esnek" - mondta egyik interjúalanyom. A grufti kifejezés a dark-goth mozgalom egyik "irányzatának" németben elterjedt elnevezése, s amelyet itthon is használtak és használnak csoportjuk bizonyos tagjainak megjelölésére (ma már kevésbé, inkább a 90-es évek előtt, körül jellemző). A német Gruft (sírbolt) szóból képezve: "Fekete ruhában járnak, hajukat feketére festik, arcukat halotti sminkkel borítják. Gyakran járnak temetőbe. (…) Céljuk a halál, a túlvilágba való átlépés." (RÁCZ, 1998b). Ezek a fiatalok a kilencvenes évek elején főleg a The Cure együttes rajongói közül kerültek ki. Jellemző rájuk a halálvágy és az öngyilkossági kísérletek. Egy fiatal lány mondja: "igen, a gruftik vetik ezt a fajta árnyékot ránk [ti. öngyilkosság], de "lelki társaink" ők is. Van, aki elhatárolódik tőlük, s van, aki nem. Én nem".
A goth hangulat, életérzés sokuk szerint végigkíséri az emberiség történetét, minden kornak megvan a maga - látható vagy nem látható - goth "árnyéka", ahogy az egyik interjúalanyom megfogalmazta: "Byron, Poe kortárs olvasói lehettek a közvetlen elődeink". Másik fiatal úgy válaszolt a kérdésemre, hogy ahhoz, hogy valaki dark-goth legyen "olyan lélek kell, amiben ez már benne él, s ezt a világot nem ők választják, hanem az őket".
A dark-goth szubkultúra magyar nyelvben elterjedt elnevezései a következők: "dárk", "dárkos", "gót", "gótok", "dárk-gótok", grufti stb. Én következetesen a dark-goth elnevezést használom, mert a szubkultúrával általánosságban foglalkozom, s ezen a szinten úgy vélem, hogy többnyire nem lehet különbséget tenni az irányzatok közt. Amikor valami konkrétabbat értek rajta - a fenti megkülönböztetés fényében - külön jelzem.

/


2011. április 10., vasárnap

Goth??

Divat Goth módra
A fő áramlatokkal ellentétben  nincsenek aktuális divatok, a Goth repertoárban csak a fekete, bordó és sötétlila színek szerepelnek, kiegészítők terén pedig kizárólag az ezüst szín. Az anyagok sem változnak: szatén, csipke, tüll, bőr vagy lakk – mindig az igényes extravagancia a cél.
A nők kihangsúlyozzák nőiességüket, gyakori viselet a fűző és a hosszú szoknya. A nem túlzó ruhák sokaknak tetszenek is.
Feketébe öltözött egyéneket bizonyára gyakran láthatunk, de ennek sok válfaja van. Könnyű  felületesen megítélni: „depeches”„hülye rocker”, boszorkány vagy „kriptaszökevény”, „Emo-hajom” stb. jelzővel.
Függönybe csavarodva, vastag festékkel egy láncos emberek az még szubkultúra divatőrült is lehet. Hazánkban egyre többen meg tudják különböztetni a számtalan szubkultúra képviselőjét.
A fekete szín problematikája, hogy gyakran a halálhoz kötik az emberek, ami viszont tudat alatti félelmet, tartózkodást generál. A fekete egy örök divat szín, és a jó megjelenés és elegancia legerősebb eleme.
Az emberek többsége a másságot, és néha a különbözni vágyást  is negatívnak tartja, a „deviáns” nem egyenlő a „deviáns viselkedéssel”mindig.
A felületes általánosításokból kilépve egyeseket érdemes tanulmányozni, jobb és békésebb az mint automatikus diszkrimináció.
A dark (sötét) szubkultúra eredetének két ága van, az egyik az amerikai, melyben a Billy Idol zenekara alapján létrejövő „X generáció” jelentette az első mérföldkövet; Ronald Reagan elnök bizakodó jövőképével szembehelyezkedve, a beat stílus jegyeivel és életstílusával.
A másik: az európai, ahol a dark-goth stílus az elhaló (és már újat nem nyújtó) punkból, azon belül is az értelmiségből fejlődött ki, annak dühe és rombolni vágyása nélkül. Az „oi, oi, oi” -t felváltották az érzelmek, filozofikusabb gondolatok – a fiatalok nem tudtak olyan gyorsan lépést tartani a megváltozott társadalmi-gazdasági folyamatokkal, megzavarodtak és kapaszkodókat kerestek.
A „dark” gyűjtőfogalom, melynek egyik válfaja a goth stílus, és amely a sötét világlátásból, jelképekből, dalszövegekből és az öltözködésben domináns fekete színből ered.
Nem volt ez mindig így, például IV. Fülöp udvarában a színes ruha tabunak számított, a nemesség színe a fekete volt, Merész Károly herceg pedig kötelezte az arisztokráciát a sötét színekre, s a gálaruha is csak fekete lehetett. Véleményem szerint ma arról van szó, hogy izolálódni szeretnének a társadalomtól, ki akarnak törni a színesen gomolygó, állandóan változó trendi világból, ahol szinte Bibliaként tekintenek egy-egy magazinban olvasott szezonális divatszín-tippre, ahol kinéznek, ha nem a többségnek akarsz megfelelni (ami individuálisan lehetetlen és felesleges is). Funkcióját tekintve önkifejező és identitás meghatározó, illetve adott közösségi hovatartozást jelez, mely magában hordozza antidivat voltát.
Egy túláradó érzelmességet takar? A gótok többnyire szelíd, magukba forduló, miérteket és hogyanokat kutató, filozofikus alkatok. A társadalmi nyomás, a rossz családi viszonyok és a meg nem értettség is lehet a dark szubkultúrához való vonzódás alapja, gyakori a művészi ambíciókkal rendelkező tag, akár több területen is, pl. irodalom, képzőművészet, zene (bár csupán attól, hogy nem értenek meg, még nem vagy művész).
A darkoknak megadatik az a kohéziós élmény, a valahova-tartozás önmagukért való varázsa, amire mindenkinek szüksége van, bár – kétségtelen – ezt a legnehezebb elérni, és kialakítani.
A feltűnő kinézet nem kritérium a goth szubkultúrában, sőt, főleg a felnőtt tagok szerint pont a túláradó extravagancia vonja el a figyelmet a lényegről, és hiteltelennek titulálják a szaténba, csipkébe és lakkba bebábozódott és szimbólumokkal teleaggatott egyedeket (ők a „goth-wannabes” kategória). Ettől függetlenül ez az egyik központi eleme a goth réteget kiszolgáló boltoknak, melyek egyre jobban kinövik magukat, főleg az online üzletek térnyerése figyelhető meg.  Minden eladható: művér-kapszula, koporsó alakú ágy és táska, vámpírfog-cumi stb.

Angyalok.

Néztél már föl éjjel az égre? Belegondoltál már, hogy a rengeteg csillag mögött, amit látsz, százezer meg millió ugyanilyen csillag remeg? És azok mögött is, és azok mögött is... Végtelen a világunk, és te egy egészen pici, védtelen pont vagy benne.
Nem kell megijedned a kicsiség érzésétől, mert nem vagy egyedül. A Világmindenség úgy van „kitalálva”, hogy bármilyen pici is az ember, vigyáznak rá. Ha hiszed, hogy kérésed meghallgatják, már biztos is lehetsz benne, hogy teljesül. Hívj egy angyalt, és eljön hozzád.

Az angyalok sem egyformák

A földön őrangyalok, angyalok és arkangyalok munkálkodnak. Őrangyala mindenkinek van, bármilyen hihetetlen. Még azoknak is van, akik nem hisznek benne, és azoknak is, akik bűntudatban élnek, és úgy érzik, nem érdemlik meg, hogy vigyázzanak rájuk. Az őrangyal mindig ott áll amellett, akire vigyáz attól a pillanattól kezdve, hogy az illető a világra jött. És vele is marad, míg a mennyországba nem kerül.
Az Őrangyal feltételek nélkül szeret, akkor is, ha rosszak vagyunk, akkor is, ha hibát hibára halmozunk. Jobban szeret mindenkinél. Bár hihetetlen, de még szerelmünknél, vagy apánknál, anyánknál is jobban. Az a dolga, hogy vigyázzon ránk, hogy biztonságban legyünk, hogy mindig idejében megkapjuk a jeleket ahhoz, hogy a legjobban csinálhassuk, amiért e Földre születtünk.

Hogy miért van az, hogy mégis néha szerencsétlenség ér? Azért, mert az őrangyal nem mindenható. Az emberek szabad akaratot, szabad döntési lehetőséget kaptak a Földön, ezért az őrangyal sem avatkozhat bele az életünkbe, nem hozhat helyettünk döntéseket. Csak tanácsokat ad, és mindent megtesz, hogy megértsük az üzenetét. Nem árt tehát, ha megtanulunk angyalnyelven. Vagyis ha megtanuljuk, hogy néha az orrunk elé lehulló falevél is üzenhet valamit, csak el kell hinni, hogy ez lehetséges.
Az őrangyal megvigasztal és megóv, ha szükség van rá. És megpróbál előre figyelmeztetni a veszélyre. 
Őrző szellemek

Nem szabad összetéveszteni az őrző szellemet az őrangyallal.
Az a különbség, hogy az őrző szellem valaha ember volt, és visszajött, hogy vigyázzon ránk.
A legtöbb ilyen őrző szellem meghalt kedves rokonunk, nagyszülőnk, de az is lehet, hogy olyasvalaki, akit életünkben nem is ismertünk.
Én is voltam egyszer auralátónál, és ő hosszan bámult a fejem fölött jobb oldalon egy pontot. Mit látsz, kérdeztem, és ő mosolygott. Nagyon vigyáznak rád, mondta, még ide is bejött veled az őrző szellemed.
Nagyon szerettem volna megtudni, kicsoda vigyáz rám, de több időre lett volna szükségünk, hogy a látó elbeszélgessen a szellememmel, és megkérdezze, kicsoda. Azt is megtudtam, hogy talán nem is ismerem, lehet, hogy egy kis lélek, aki általam szeretne megszületni, vagyis leendő gyerekem.
Az őrző szellemek és az őrangyalok között a legfőbb különbség, hogy az őrangyalok sosem voltak emberek, és magasabb, vibrálóbb energiával rendelkeznek. A látók jól érzékelik, hogy az angyalok aurája fényes, fehér, az őrző szellemeké kevésbé fényes, és kékbe játszó.
Angyalok

Az angyalok a fény teremtményei, akik azonnal jönnek, ha hívjuk őket. Isten vigasztaló gondolatai ők. Azért vannak, hogy segítsenek nekünk, különösen akkor, ha a célunk elérésében a jó szándék, a szeretet vezérel. Kérj annyi angyalt, amennyit csak el tudsz képzelni, kérd meg, hogy vegyék körül az otthonodat, a szeretteidet, az üzletedet. Az angyalok boldogok, ha segíthetnek, és cserébe csak annyit kérnek, hogy mondd néha nekik: köszönöm.

Arkangyalok

Ők felügyelik az őrangyalokat és az angyalokat. Vagyis ők a főnökök. Őket csak akkor szabad zavarni, ha nagyon gyors és nagyon hathatós segítségre van szükséged. Vagyis csak nagy bajban.  Miután az angyalok teljesen spirituális lények, nem korlátozza őket sem a tér, sem idő. Egy arkangyal egyszerre akárhány ember hangját, imáját is képes meghallani, és mindannyiukon tud segíteni. Az emberek szabad akarata miatt az angyalok csak akkor avatkoznak bele az életünkbe, ha erre megkérjük őket, és még akkor is, ha életveszélybe kerülünk, vagyis ha a ránk szabott idő előtt halnánk meg.
Az angyaloknak nincs szükségük bonyolult szertartásra, még annyi se kell, hogy végig mondd a kérésedet. Elég, ha gondolsz rájuk, és már jönnek is. Ha a szíved őszinte, az angyalok azonnal a segítségedre sietnek.
Érzed? Itt az angyal!

Ha jól figyelsz, megtapasztalhatod az angyalok jelenlétét. Derű és békesség száll meg. Talán egy fuvallatnyi simogatást érzel a bőrödön. A légnyomás megváltozik, ha angyal jelenik meg a szobában. Néha a szoba hőmérséklete is változhat, és van, hogy egy pillanatra valami finom, meg nem határozható illatot érzel. Ha az angyalok átölelnek, a szívedet melegség és szeretet járja át. Az is lehet, hogy a szemed sarkából fura, szelíd villanást veszel észre. Vagy eddig nem érzékelt suttogást hallasz, ami arra késztet, hogy tégy meg valamit, ami addig talán eszedbe se jutott. De az is lehet, hogy konkrét hangot hallasz. Egy szót: Vigyázz!
Voltam már így. Tizenhat éves lehettem, és leléptem a villamos elé. Kába voltam, bolond kamasz. Nem figyeltem. Egyszer csak valaki megfogta a vállam, és hátra rántott. Akkor eszméltem, hogy majdnem elcsapott a villamos. Amikor hátranéztem, csak unott arcú embereket láttam. Vajon ki fogta meg a vállamat? Ha ott állt volna közöttük, biztosan jelzett volna valahogy, hogy ő volt. Biztos vagyok benne, hogy az őrangyalom lehetett.
Ha hajnalban, ébredés előtt, félálomban eszedbe jut egy nagy ötlet, azt az angyalok küldték. Ha eszedbe jut valaki, akit régen láttál, keresd fel, mert az angyalok szóltak neked, hogy szüksége van rád. Higgy ezekben a jelekben.
Kérd meg az angyalt, jelenjen meg az álmodban!

Hogy hogyan? Nagyon egyszerű. Mielőtt elalszol, mondd el magadban: Angyalok, kérlek titeket, gyertek, és legyetek jelen az álmomban, mutassátok meg, hol hibázom el az életem, és hogyan csinálhatnám jobban, hatékonyabban, nagyobb szeretettel a dolgaimat. Ha pontosan megmondod, miben kéred a segítségüket, még jobban tudnak segíteni. És végül ne felejtsd el hozzátenni: köszönöm.
Nagyon valószínű, hogy reggel, még ha nem is szoktál álmodni, emlékezni fogsz az álmodra. Maradj az ágyban, és abban a bódult, félig éber állapotban próbáld megérezni a szíveddel, mi is az üzenet. Meg is kérdezheted az álmod: ki vagy te? Milyen üzenetet hoztál nekem? Hoztál-e ajándékot nekem? Mit szeretnél, mit tegyek? És figyelj az elméd válaszaira.
Ha mégsem emlékszel az álmodra, az még nem jelenti azt, hogy cserbenhagytak az angyalok. Attól még megkaptad a választ, ott van már a fejedben, és a kellő pillanatban elő fog bukkanni, mint egy ragyogó ötlet.
Hogy veled voltak az angyalok, onnan tudhatod, hogy sokkal derűsebben, békésebben ébredsz majd, mint általában.

Arkangyalok

Ők felügyelik az őrangyalokat és az angyalokat. Vagyis ők a főnökök. Őket csak akkor szabad zavarni, ha nagyon gyors és nagyon hathatós segítségre van szükséged. Vagyis csak nagy bajban.  Miután az angyalok teljesen spirituális lények, nem korlátozza őket sem a tér, sem idő. Egy arkangyal egyszerre akárhány ember hangját, imáját is képes meghallani, és mindannyiukon tud segíteni. Az emberek szabad akarata miatt az angyalok csak akkor avatkoznak bele az életünkbe, ha erre megkérjük őket, és még akkor is, ha életveszélybe kerülünk, vagyis ha a ránk szabott idő előtt halnánk meg.
Az angyaloknak nincs szükségük bonyolult szertartásra, még annyi se kell, hogy végig mondd a kérésedet. Elég, ha gondolsz rájuk, és már jönnek is. Ha a szíved őszinte, az angyalok azonnal a segítségedre sietnek.
Érzed? Itt az angyal!

Ha jól figyelsz, megtapasztalhatod az angyalok jelenlétét. Derű és békesség száll meg. Talán egy fuvallatnyi simogatást érzel a bőrödön. A légnyomás megváltozik, ha angyal jelenik meg a szobában. Néha a szoba hőmérséklete is változhat, és van, hogy egy pillanatra valami finom, meg nem határozható illatot érzel. Ha az angyalok átölelnek, a szívedet melegség és szeretet járja át. Az is lehet, hogy a szemed sarkából fura, szelíd villanást veszel észre. Vagy eddig nem érzékelt suttogást hallasz, ami arra késztet, hogy tégy meg valamit, ami addig talán eszedbe se jutott. De az is lehet, hogy konkrét hangot hallasz. Egy szót: Vigyázz!
Voltam már így. Tizenhat éves lehettem, és leléptem a villamos elé. Kába voltam, bolond kamasz. Nem figyeltem. Egyszer csak valaki megfogta a vállam, és hátra rántott. Akkor eszméltem, hogy majdnem elcsapott a villamos. Amikor hátranéztem, csak unott arcú embereket láttam. Vajon ki fogta meg a vállamat? Ha ott állt volna közöttük, biztosan jelzett volna valahogy, hogy ő volt. Biztos vagyok benne, hogy az őrangyalom lehetett.
Ha hajnalban, ébredés előtt, félálomban eszedbe jut egy nagy ötlet, azt az angyalok küldték. Ha eszedbe jut valaki, akit régen láttál, keresd fel, mert az angyalok szóltak neked, hogy szüksége van rád. Higgy ezekben a jelekben.
Kérd meg az angyalt, jelenjen meg az álmodban!

Hogy hogyan? Nagyon egyszerű. Mielőtt elalszol, mondd el magadban: Angyalok, kérlek titeket, gyertek, és legyetek jelen az álmomban, mutassátok meg, hol hibázom el az életem, és hogyan csinálhatnám jobban, hatékonyabban, nagyobb szeretettel a dolgaimat. Ha pontosan megmondod, miben kéred a segítségüket, még jobban tudnak segíteni. És végül ne felejtsd el hozzátenni: köszönöm.
Nagyon valószínű, hogy reggel, még ha nem is szoktál álmodni, emlékezni fogsz az álmodra. Maradj az ágyban, és abban a bódult, félig éber állapotban próbáld megérezni a szíveddel, mi is az üzenet. Meg is kérdezheted az álmod: ki vagy te? Milyen üzenetet hoztál nekem? Hoztál-e ajándékot nekem? Mit szeretnél, mit tegyek? És figyelj az elméd válaszaira.
Ha mégsem emlékszel az álmodra, az még nem jelenti azt, hogy cserbenhagytak az angyalok. Attól még megkaptad a választ, ott van már a fejedben, és a kellő pillanatban elő fog bukkanni, mint egy ragyogó ötlet.
Hogy veled voltak az angyalok, onnan tudhatod, hogy sokkal derűsebben, békésebben ébredsz majd, mint általában.

2011. április 8., péntek

Mert szép.

http://www.youtube.com/watch?v=Mkh2qe6-t_4&feature=related

Eszkimó mese : A fa története.


 

Nőtt, növekedett egyszer egy fa a Yukon folyó partján. Nyár volt, tél jött, aztán megint nyár. Szép, sudár fa lett. Egy napon hirtelen valami zajt hallott: egy fiatal vadász jött a folyóparton felfelé. Botot vitt a kezében, sokféle aprósággal feldíszített botot, a szomszéd falunak ünnepi meghívásaként. Felnézett a fára, és így szólt:
- Hiszen ez a fa sokkal magasabb, mint a többi!
Aztán tovább ment.
Egy másik reggelen a fa kutyaugatást hallott. Szánok közeledtek a folyóparton lefelé, s rajtuk sok-sok ember. Ment a falu szánokon az ünnepségre. Ahogy odaértek hozzá, megálltak a szánok, a férfiak kiszálltak és megcsodálták.
- Nicsak - mondták -, ez a fa sokkal magasabb, mint a többi! Még soha nem láttuk.
Aztán továbbmentek, és a fa büszke volt, hogy ő magasabb, mint a többiek.
Pár nap múlva jöttek hazafelé az emberek. Újra megálltak. Megcsodálták. Még azok is, akik elkésve, estefelé siettek utánuk.
Így állt a fa egész télen át. Aztán vízzé olvadt a hó. Egyszer csak különös zsibongást hallott. A megáradt víz és a rohanó jégtáblák aláásták a folyópartot. Társai közül akkor néhány fa lezuhant a földdel együtt, és odalenn darabokra tört. Amikor nyár lett, minden erejét összeszedte, hogy gyökereivel még szilárdabban megkapaszkodjon. És az egész következő télen biztonságban állott a helyén.
Aztán megint jött egy fiatal eszkimó a part mentén felfelé, kezében a feldíszített bottal. Megint jöttek a szánok sok-sok emberrel. A fa nem tudta, miért jönnek, miért mennek. Nem tudott semmit az emberek ünnepeiről. Az ünneplők megálltak alatta, és jóllaktak a bogyóival. És megcsodálták újra és újra.
Amikor kitavaszodott, megint megnőtt a víz, és szakadt a part. A szomszédos társa akkor kidőlt mellőle. Megpróbálta támogatni, törzsével tartotta a törzsét, de közben maga is zuhanni kezdett. Gyökereivel hiába kapaszkodott a földbe - a föld alatta porlott, szétpergett, maga is zuhant. Belebukott a vízbe. A megáradt folyó elkapta, megforgatta s vitte. Azt hitte, örökké tart ez az utazás, olvadt hólében, jégtáblák között. Egy nagy kanyarban, egy falu alatt mégis elakadt. Emberek fogták körül, megpróbálták partra vonszolni. Küszködtek vele hosszan, végül otthagyták.
Aztán újra megemelte a víz, s továbbúszott. Elhaladt egy másik falu mellett, s látta, hogy ott társait lépcsőfokoknak dolgozzák fel. A törzsek, a deszkák sírtak a fűrész alatt.
Továbbsodródott, s elérkezett a tengerhez. Reggel volt. Most már a szél úsztatta tovább, kifelé, egyre kifelé, a mélybe.
Egy napon mégis szárazföldet pillantott meg, a víz egyenest nekivitte. Meredek sziklahát vonult végig a parton, de ő szerencsére egy sekély öbölnek tartott, s a nagy hullámok gyökerestől kivetették a fövenyre.
Ahogy ott feküdt, egy vadász jött az öbölbe. Különös vadász volt, időről időre füstöt eregetett a száján. Megnézte a fát, de túl nagynak találta ahhoz, hogy bármit is kezdjen vele, s ezért egy másik fát gallyazott le. A fa nyöszörgött, sírt a fejszecsapások alatt. A vadász aztán a vállára vette a csupasz törzset - a nagy fát pedig sorsára hagyta. Nem sok idő múlva egy másik vadász érkezett. Barátságos, a szája nem eregetett füstöt. Odalépett a fához, megtapogatta. A fa maga sem értette, miért, egyszeriben olyan boldog lett, hogy csaknem elmosolyodott. Míg az ember legallyazta, alig tudta visszatartani a nevetését. Aztán a vadász komolyabban nekifogott, kajakot készített belőle. Amikor elfáradt, félbehagyta a munkát, s a fejszét vállára vetve elballagott. A fa türelmetlenül várta vissza.
Egy reggel kutyaugatást hallott. A vadász jött sok-sok kutyával. Gyakorlott kézzel, okosan folytatta a munkát, és a fa boldog volt, hogy rajta dolgozik. Amikor elkészült, vállára vette a kajakká lett fát, bevitte a falujába, s letette az igluja, jégkunyhója elé. Látta a kajak gazdája asszonyát, amint az megcsodálta őt, s örült. Takaros, dolgos asszonynak látszott.
Később a vadász bevitte a kajakot a férfiak házába. Ott faragta, csiszolta tovább. A kajak boldogan tűrte. De ha mások babráltak rajta, az fájt neki.
Aztán a vadász a szépen kiformált kajakvázat bőrrel vonta be, s a faváz tudta, hogy ez megint nagy és boldog pillanat az ő történetében. Így lett igazán kajakká.
Tavasszal nagy éhség lepte meg a falut. Érezte az éhséget maga a kajak is. A férfiak vadászni indultak, ahogy az öbölben felszakadt a jég. Gazdája elejtett egy fókát. Színültig megtelt akkor hússal, és boldog volt, mint a gazdája. A vadász, ahogy partot értek, hazafutott, elhozta a szánt segítségül. Felpakolta rá a kajakot a fókával, úgy mentek haza.
Azután az egész nyár meg a kurta ősz is így telt el vadászattal. Reggelente kifutottak a nyílt tengerre, s csak este tértek vissza. Ott úszott a kajak, ahol valaha rég fa korában, de már nem a szél hajtotta, hanem a gazdája. Szép, kedvére való élet volt ez.
Így jött el a tél. A vadász lehúzta róla a bőrbevonatot, s ő megint nem volt más, csak puszta váz. Azt se bánta.
De akkor a vadásznak a rossz szellem tanácsot adott. Táncot akart maga körül és mulatságot. Mulatságot még a kajakja árán is.
Útnak indult megint a feldíszített bottal a hírvivő, ment a szomszéd faluba, hogy meghívja őket. Az igluból pedig odahaza az emberek kitódultak, dobokat hoztak, táncokat próbáltak az ünnepre.
A kajak akkor már sejtette, hogy az ünnep ajándékozási ünnep lesz, s hogy gazdája meg fog tőle válni. Sejtette és szomorkodott.
És csakugyan, hamarosan sok-sok szánon megjöttek a vendégek, aztán táncoltak és daloltak, s végül a gazdája odaajándékozta egy másik vadásznak, aki nem volt bizalomkeltő ember, a száján füstöt eregetett. A kajak szerette volna, ha új gazdája éppúgy gondját viseli, mint a régi, csakhogy az nem sokat törődött vele.
Tavasz elején egyszer nagy vihar támadt, ő pedig kint feküdt a tengerparton, a szárazra húzva. Nőtt a víz, nőtt a szél. És a hullámok már ott csapkodtak az oldalánál. Még reménykedett, hogy a gazdája eljön érte, beviszi a bokrok mögé, elrejti. De nem jött senki sem.
Egy darabig még erőlködve kapaszkodott a partba. De aztán egy hullám megemelte, a szél megtaszította, s már vitte-sodorta ia a vihar. Így került ki ismét a nyílt tengerre.
Meddig hánykódott magában, gazda nélkül a tenger hátán, maga sem tudta. Pörgette a szél, hajtotta a hullám hol erre, hol arra. Egyik nap, mint a másik, úgy múlt az idő - s mégis érezte: valami történik vele megint.
Egyszer csak köveket érzett maga alatt, sima, gömbölyű, parti köveket. Hova került, nem tudta, mert nagyon sötét volt. De ahogy a víz lassan kifogyott alóla, talpra állt, felegyenesedett. Bokájánál lágyan csapdosott a hullám. Érezte - milyen különös -, hogy csupasz, nincs rajta ruha.
Kilépett a partra, s remélte, hogy hamarosan csak kap valami ruhát. Sűrű bozót vette körül, bőrén érezte, de nem látta az indákat. Megtapogatta a szeme helyét, de szemhéjai üresek voltak. Pedig látni akart, most már látni. A bozót indáin bogyókat talált, beleillesztett kettőt a szeme helyére. Nem szemnek való bogyók voltak, de annyit máris látott velük, hogy jobbakat kereshessen. Akkor lazacbogyókra bukkant, velük már jobban látott, rátalálhatott az igazi szemnek való bogyóra. Meglelte azt is, s végre látott tisztán, élesen.
Ott állt - egyszerre tudta - a gazdája faluja alatt. Itt feküdt, mint fa, ezen a fövenyen kezdte kifaragni a gazdája, innen, az öbölből indult ki kajakként vadászatra - hányszor, de hányszor! Most pedig itt áll csupaszon, ifjú eszkimóként.
Megindult, hogy hazamegy az első gazdájához. De a falu közelében mégis elszégyellte magát, nem állíthat be meztelenül. Letelepedett hát egy szikla mögé, s ott várta be az estét.
Amikor végre besötétedett, odament a gazdája iglujához.
- Idegen vagy? - kérdezte a gazda felesége.
- Nem vagyok az - felelte. - De nagyon szerencsétlen vagyok, mert elajándékoztatok egy rossz gazdának, pedig én szerettem volna nálatok maradni.
Az asszony zavartan, restelkedve félrenézett, mint aki érti is, nem is. Hívta a férjét.
Az amint meglátta a ruhátlan ifjút, fölismerte, s így szólt:
- Maradj a házunkban. Élj velünk békében. Történt, ami történt.
De a fiatalember megrázta a fejét.
- Nem! A gazdámnak akartalak, de te nem akartál engem.
Azzal elment, és külön iglut épített magának. Hamarosan meg is házasodott, és évek múlva az egész környéken neki volt a legnépesebb családja. Iglujában pedig hírből sem ismerték az éhséget, olyan mesteri vadász lett.
Amikor régi gazdája meghalt, az özvegyét nem hagyta magában tengődni, szűkölködni, hanem odavette őt is az iglujába.
Hogy fa volt valamikor, a többi fánál magasabb, csak a törzse mutatta. Sudáran, egyenesen járt még öregkorában is.

Vámpírbéka Vietnámból.

   



(Charles Choi/National Geographic)
Különleges békafajt fedeztek föl a kutatók a délkelet-ázsiai ország trópusi esőerdeiben: egy olyan kétéltűt, amely ebihalainak fogszerű képződményei vannak.
Az 5 cm hosszú, 2008-ban azonosított békafajnak – a repülő Rhacophorus vampyrusnak – a Vietnam déli részén található, árnyékos erdők adnak otthont. Ez a békafaj hártyás lábai segítségével, vitorlázó repüléssel suhan fáról-fára. A kifejlett egyedek petéiket a fatörzsekben összegyűlt vizekben helyezik el, itt ugyanis az ivadékok védve vannak a folyókban és tavakban élő ragadozóktól.

„Egyáltalán nincs szükségük arra, hogy a lemenjenek talajra” – mondta a kutatás vezetője Jodi Rowley, a Sydney-i Ausztrál Múzeum kétéltű szakértő biológusa.

Az állat azonban nem e miatt érdemelte ki a vérszívó nevet. Inkább az ebihalakon található furcsa, hajlott „agyarszerű” fogaktól, amit a tudósok csak 2010-ben fedeztek fel.

„Amikor mikroszkópon keresztül először megláttam ezeket a fogakat, nagyon elcsodálkoztam” – emlékezett vissza Rowley.


A békafog továbbra is rejtély
Az ebihalaknak általában csőrhöz hasonló szájszervük van. Ehelyett a vámpírbéka ivadékainak egy pár, fekete, kampó lóg ki a szájszervükből – először láttak ilyen fogakat békáknál.

A szakemberek még nem tudják, mi célt szolgál ez a fogféle. Bár a fatörzsekben összegyűlt vizekben ebihalakat nevelő békák gyakran etetik csemetéiket meg nem termékenyített petékkel. A fogak, véli a herpetológus, talán segítenek ezek elfogyasztásában.

Vörös szemű levelibéka

(másolt anyag!)

Vörös szemű levelibéka





Kis termetű levelibéka, 7 centiméter hosszúra nő. Hátoldali része zöld, hasa fehér. Az oldala kék vagy lila, függőleges fehér csíkokkal, lábujjai narancssárgák. Mind a hímeknek mind a nőstényeknek kidülledő narancsos-vöröses szemei vannak, a házi macskához hasonló, összeszűkülő pupillákkal.
Az oldalakon és a végtagokon lévő élénk jegyek a ragadozók elriasztására szolgálnak. A legtöbb állat, ami a fajra vadászik gyakran a látására hagyatkozik. Mikor a béka megmozdul, hogy elkerülje a támadóját az élénk színezete felvillan és megtéveszti azzal, hogy egy szellemkép marad azon a helyen, ahol eredetileg a béka volt. Ez összezavarja a támadót, és időt enged a békának arra, hogy elmeneküljön. Ezek a villanó színek azzal is becsapják a támadókat, hogy mérgezőnek hiszik a békát.

2011. április 3., vasárnap

Bölcsességek és aforizmák.

Mindent lehet, csak akarni kell.Más az életet élni, és más létezni.
A félelem a balsiker előfutára.
Aki keres, talál.
Aki mer, az nyer.
Egyszer hopp, máskor kopp.
Kockázat nélkül nincs győzelem.
Aki ma nem halad előre, azt holnap a valóság agyonnyomja.
A bajokból kivezető út gyakran az átvezető út.
Vasakarat, sikert arat.
Nincs fény, árnyék nélkül.
Ha a fényt akarjuk, el kell fogadni az árnyékot is.
Magas fának hosszú az árnyéka.
Ki a keveset nem becsüli, az a sokat nem érdemli.
A munka nem szégyen.
Ki dolgozni nem szeret, nem érdemel kenyeret.
Amilyen a munka, olyan a fizetség.
A munka dicséri mesterét.
A jó szakember aranyat ér.
Jó munkához idő kell.
Előbb a munka, utána a fizetség.
Jól végzett munka után édes a pihenés.
Hamar munka ritkán jó.
Amilyen az ember, olyan a munkája.
A munka nemesít.
Ki mihez nem ért, gyilkosa az annak.
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.
A tétlenség rozsdája többet árt, mint a munka általi kopás.
Tétlen kéz mellett begyöpösödik az agy.
Nembánomból lesz a bánom.
A rest kétszer fárad.
Lassan ballag a restség, de nyomában a szegénység.
Nemes szívnek nemes a tette.
Jobb előbb, mint utóbb.
Ki soha nem kezdi, soha nem végzi.
Ki hamar kezdi, hamar végzi.
Aki halad, el nem marad.
Ki sokba fog, keveset végez.
Jó kezdet, fél siker.
Ami késik, nem múlik.
Mindent a maga idejében.
A kapkodás a tökéletesség ellensége.
Ne nyesd le a fát, amelynek árnyékában nyugszol.
Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát.
Nem olyan fényes, mint amilyen kényes.
Üres kalász fenntartja a fejét.
Olyan almához hasonlít, amely kívül szép, de belül rothadt.
A fatuskó is szép, ha felöltöztetik.
Az ágak mutatják meg, hogy milyen a gyökér.
Hiába fürdik a holló, nem lesz belőle hattyú.
Amilyen a fa, olyan a gyümölcse.
Alma nem esik messze a fájától.
Minden zsák megtalálja a maga foltját.
Az elszáradt virág nem nyílik újra.
Egyes szerelmesek nem érdemelnek jobbat, mint hogy egymásra találjanak.
Vér nem válik vízzé.
Aki az eszével, értelmével nem tud kitünni embertársai közül, a külsejével próbálja ezt megtenni.
Nem a ruha teszi az embert.
Madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg.
A fát gyümölcséről ismerni meg.
Jól kérdezni annyi, mint sokat tudni.
Isten malmai lassan őrölnek.
Könnyű tele hassal böjtről prédikálni.
Ki hitelbe vásárol, kétszer fizet.
A nincs nagy úr.
Szerelemből nem lehet megélni.
A szegény embert az ág is húzza.
Sokat akar a szarka, nem bírja a farka.
Éhes disznó makkal álmodik.
Nem jó a tűzzel játszani.
Szemesnek áll a világ.
Jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint.
Ki a fillért nem becsüli, a forintot nem érdemli.
Az becsüli a pénzt, akinek körme kopik utána.
Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát.
Szemérmes koldusnak felkopik az álla.
A vízbe fúló a szalmaszálba is kapaszkodik.
Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
Jobb a bajt megelozni, mint orvosolni.
Bajnak s kárnak nincs gazdája.
Olcsó húsnak híg a leve.
Többe kerül a leves, mint a hús.
Nem akarásnak nyögés a vége.
Máshol sem fonják kolbászból a kerítést.
A jó lassan érlelődik.
A jó kivájja a maga medrét.
A gaz magától is megterem.
A kevesebb néha több.
A buta fecseg, az okos beszél, a bölcs hallgat.
Sok beszédnek sok az alja.
Ki sokat beszél, keveset mond.
A jó példa minden papolásnál többet ér.
A becsület szép erény, aki bírja, nem szegény.
A tiszta lelkiismeret a legjobb párna.
A babérkoszorú levelekbe foglalt töviskoszorú.
Ott a hazám, ahol a kenyerem.
Mindenkinek megvan a maga keresztje.
Nem elég megtollasodni, meg is kell tanulni repülni;
A stílus megtanulásához több generáció szükséges.
Aki hirtelen fut be fényes karriert, azt könnyen elvakítja a csillogása.
Mit ér a kincs, ha boldogság nincs.
Belső értékek nélkül a jólét unalomhoz vezet.
A legjobb dolgunkban csináljuk a legnagyobb orültségeket.
Nehéz a bárányt a farkassal összebékíteni.
Farkasnak farkas a kölyke.
Egy forrásból nem folyik kétféle víz.
Egyik kutya, a másik eb.
A fejétől büdösödik a hal.
Egyik holló nem vájja ki a másik szemét.
Kutyából nem lesz szalonna.
Csalánba nem üt a mennykő.
Nyugtával dicsérd a napot.
Végén csattan az ostor.
Az nevet igazán, aki utoljára nevet.
Ki szelet vet, vihart arat.
Kis patakból lesz a folyó.
Cseppekbol áll a tenger.
Cseppenként a hordó is megtelik.
Nem jó a zavarosban halászni.
Ki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.
Más tollával ne ékeskedj.
Amilyen az alap, olyan az épület.
A rend a kultúra nyoszolyája, a civilizáció alapja.
Alja csürhe rossz pásztort kap.
Ne igyál elore a medve borére.
Ahol nincs, ott ne keress.
Ahová nem tettél, ott ne keress.
Kicsiből sokat ne várj.
A szerencse forgandó.
Minden szentnek maga felé hajlik a keze.
Mindennek meg kell adni az árát.
Csak olyan nővel kezdj, akit szükség esetén feleségül is vennél.
A nőket a szerelem megszépíti.
Ár ellen nehéz úszni.
Ki időt nyer, életet nyer.
Használni kevés ember tud, de ártani a legsilányabb is képes.
A jegenyefák sem nőnek az égig.
Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó.
Minden kezdet nehéz.
Úgy szép az élet, ha zajlik.
A sors útjai kifürkészhetetlenek.
Ne csak nézz, láss is.
A kavics is felfordítja néha a kocsit.
Minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb szeme.
Aki nem tanult meg engedelmeskedni, az nem tud parancsolni.
Az önuralom a legbiztosabb önvédelem.
Barátot szükségben, asszonyt betegségben ismerni meg.
A feleség a férj névjegye.
Két dudás nem fér meg egy csárdában.
Sok bába közt elvész a gyerek.
Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni.
A lónak négy lába van, mégis megbotlik néha.
Közös lónak túros a háta.
Egy rókáról nem lehet két bort lenyúzni.
Dobszóval nem lehet verebet fogni.
A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.
Ha egy kutyának veszett hírét keltik, meg kell vesznie.
Aki kutyával fekszik, bolhával kel.
Mindenki olyan ágyba fekszik, amilyet vetett magának.
Akasztott ember házában nem jó kötelet emlegetni.
Aki verekedni akar, könnyen talál botot.
Aki bottal köszön, annak doronggal felelnek.
Ne feszítsd túl a húrt, mert elpattan.
Rossz szomszédság török átok.
Mindenki a maga portája elott seperjen.
Új sepro jól seper.
Betyárból lesz a legjobb pandúr.
Ahol egyszer sas voltál, oda ne menj vissza verébnek.
A sas nem kapkod legyek után.
Az ember örök elégedetlen, mindig az a nem jó neki, ami van.
A sértődékenység az ostoba emberek legjellemzőbb tulajdonsága;
Egy okos ember sohasem sértődik meg, mert ha nála műveltebb bírálja, örül neki, hogy tanulhat tőle, a buta ember sértéseit pedig nem veszi magára.
Kinek nem inge, ne vegye magára.
Senki sincsen hiba nélkül.
Az kiabál, akinek a háza ég.
Ahány ház, annyi szokás.
Gyönyöru no, gyönyöru nyugtalanság.
Ne bízd a kecskére a káposztát.
A szépség minden fegyvernél pusztítóbb.
Vannak nők, akiknek sem a jelenlétét, sem a távollétét nem lehet elviselni.
Könnyebb az asszonyt táncba vinni, mint ráncba szedni.
Tuzön, vízen, asszonyon nehéz kifogni.
Ha nincs ló, megteszi a szamár is.
Ha egeret akarsz fogni, nem árt ha szalonnát is teszel az egérfogóba.
A jó bort nem vederrel mérik.
Jó bornak nem kell cégér.
Rostával nem lehet vizet merni.
Ne féltsd a halat a vízben.
Kicsi a bors, de erős.
Sok lúd disznót győz.
Nem kényszer a disznótor.
Kölcsön kenyér visszajár.
Ki hamar nevet, hamar sír.
Jó pap holtig tanul.
Ha Jancsi nem kezdi, János nem végzi.
Az arany, sárban is arany.
A szív tolmácsa az arc.
Ki milyen virágot szakít, olyat szagol.
Az idő minden sebet begyógyít.
A szem a lélek tükre.
Záporeso hamar múlik.
Rend a lelke mindennek.
Nem jó az ördögöt a falra festeni, mert megjelenik.
Az ördög nem alszik.
A lejtőn nincs megállás.
Isten nem bottal ver.
A mosoly csak egy pillanatig él, de az emléke örökké megmarad.
Ha több a költség, mint a jövedelem, kész a veszedelem.
Aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni.
Nem repül a sültgalamb az ember szájába.
Az elvesztegetett ido rajtunk kéri számon önmagát.
Könnyen jött, könnyen megy.
Alkalom szüli a tolvajt.
A bűnt a víz nem mossa le.
Rossz pénz nem vész el.
Lakva ismerni meg egymást.
Lassú víz partot mos.
Alamuszi macska nagyot ugrik.
Lefelé tapos, felfelé görnyed.
Jut is, marad is.
Jobb félni, mint megijedni.
Aki fejjel megy a falnak, betörik a feje.
Eső után késő a köpönyeg.
Ne csinálj magadnak egy dologból kettőt.
Ahol egy elégséges, oda ketto nem szükséges.
Többet ésszel, mint erővel.
Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.
Aki elbízza magát, könnyen megszégyenül.
Minden élet egy vállalkozás.
Az ember legnagyobb ellensége önmagának.
Az elkényeztetett test lehúzza a szellemet.
Akkor drága az egészség, ha meglep a betegség.
Mit ér a kincs, ha egészség nincs.
A jóból is megárt a sok.
Mindent akkor kell abbahagyni, amikor a legjobban esik.
Az életben minden, ami jó, káros.
Kinek szűkös elesége, annak van jó egészsége.
Annak, aki éhes, a kenyérhéj is édes.
Éhes ember nem válogat.
Ki keserűt nem ízlelt, nem tudja, mi az édes.
A látszat néha csal.
Nemes gyümölcs késon érik.
Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.
Minden csoda három napig tart.
Nem eszik a kását olyan forrón, mint ahogyan főzik.
Nagyobb a füstje, mint a lángja.
A harag rossz tanácsadó.
Felejteni sohasem késő.
Ígérni könnyű, megtartani nehéz.
Ki könnyen ígér, nehezen ad.
Mielőtt elvesztenéd a fejedet, próbáld meg használni.
A nyelv a nők kardja, nem is hagyják megrozsdásodni.
Óvakodj az ökör elejétől, a szamár hátuljától, és az asszony minden porcikájától.
A humor a túlélés egyik módja.
A nevetés beszéd szavak nélkül.
Az igaz embert környezete akaratlanul is segíti tervei megvalósításában.
A közért munkálkodó ember ügyeit nemegyszer azok lendítik előre leginkább, akik a legtöbbet próbálnak ártani neki.
Minden apró szenvedés megerősíti az embert, és segít elviselni a nagyobb szenvedéseket.
Amit gyűlölsz, az a részeddé válik, és átveszi feletted a hatalmat.
Mások hibáit csak addig látjuk, amíg nem vesszük észre saját gyarlóságainkat.
Aki mindig a rosszat keresi a másikban, az előbb-utóbb meg is találja.
Az élet a lehetőségek kihasználása és elvetése közötti egyensúlyozás művészete.
A tapasztalat a legtökéletesebb tanulás.
A nagy dolgok kis dolgokból állnak össze.
Az ember sorsa lelkének vetülete.
Életünk látható kifejeződése gondolatainknak.
Minél szebbnek látjuk az életet, annál inkább képesek vagyunk azt még szebbé tenni.
Az életben nem az lesz boldog, aki sokat kap, hanem az, aki sokat ad.
Kétszer ad, ki gyorsan ad.
Az életben a hátrányos helyzet csak akkor hátrány, ha annak fogod fel.
Ha a sors becsuk egy ajtót, nyit helyette másikat.
Ha azt hisszük, nincs több remény, akkor csillan fel messze a fény.
A hitet és a szeretetet senkire sem lehet rákényszeríteni.
A szeretet gazdagabbá teszi azt, aki kapja, és nem juttatja koldusbotra azt, aki adja.
Érettségünk mércéje az, hogy mennyit vitatkozunk önmagunkkal.
A kultúrához vezető első lépcsofok az önuralom.
Az önfegyelem nem más, mint lényünk örök kiigazítása.
A legnagyobb szabadság, egyben a legnagyobb rabszolgaságot is jelenti.
Veszteségeink érlelnek bennünket a győzelemre, csalódásaink a bölcsességre, és fájdalmaink a boldogságra.
A küzdelem, a kín, a szenvedés és a fájdalom szülik az erkölcsöt.
A szenvedés nemesíti a lelket.
A szenvedés az emberi méltóság próbája.
A bocsánatkérés az emberi nagylelkűség megnyilvánulása.
Csak az lehet szabad, aki tiszteletben tartja mások érdekeit is.
Az ember korlátlan lehetőségei elé a legtöbb akadályt önmaga állítja.
A munka biztos menedék annak, aki magányos.
Az ész a legjobb tőke.
A hit az, amihez egész szívünkkel ragaszkodunk.
Amíg magad körül nem teremtesz rendet, addig magadban sem tudsz.
A kapcsolatteremtés legfobb kritériuma az legyen, hogy több leszel-e általa.
Ne utánozz másokat, hanem fedezd fel egyéniségedet, és légy önmagad.
Ne a bajaidat tartsd számon, hanem mindazon jót, amelyben részesültél.
Az álérték hivalkodik, a valódi érték rejtőzködik.
A jellemed határozza meg sorsodat.
Mindenki saját sorsának a kovácsa.
Jelenlegi tetteink szabják meg jövobeli sorsunkat.
A jövonket most teremtjük.
A lét küzdelem; Ha megoldasz egy problémát, helyébe másik lép, mert a küzdelem az élet természetes állapota.
Isten azért adta a tehetséget, hogy szolgáljuk vele a világot, és nem azért, hogy élősködjünk rajta.
A vagyon nem önző céljaink elérésének eszköze, hanem kötelezettség és szolgálat.
Úgy segíts másokon, hogy segíthessenek önmagukon.
Ha másokért élünk, tökéletesebbekké válunk.
Az úttörő elme olyan mint a gyertya, miközben másoknak világít, magát emészti.
A fennköltség vérbol, szennybol, fájdalomból és szenvedésbol születik.
Ahol az erő, ott a hatalom.
Minél nagyobb a hatalom, annál kisebb a szabadság.
A hatalom méreg, ami lassan felszívódik az ember testébe.
A gyanakvás és gyűlölet nem más, mint tudatlanság.
Minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle.
A túlzott szabadság árt a demokráciának; a túlzott demokrácia árt a szabadságnak.
A suttogás néha messzebbre hallatszik, mint a kiabálás.
Az igazság szabaddá tesz.
Az igazság és a hitelesség a részletekben rejlik.
A tények makacs dolgok, nem lehet oket figyelmen kívül hagyni.
Az ember csak azt tudja kifejezni, aminek a tudatában van.
Az emberi élet csupán egy villanás a végtelen idoben.
Jelenlegi tudásunk ahhoz sem elegendő, hogy felismerjük a tudatlanságunkat.
Az emberek nem élik meg az életet a maga valóságában, mert a szokások és konvenciók rabjai.
Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek.
Figyeljünk a belső hangra, mert az igazság a szívünkben rejlik.
A legmélyebb belső felismerések tárják fel a legnagyobb igazságokat.
A lelkiismeret sohasem hazudik.
A lélek a világegyetem bölcsességét hordozza magában.
Szeretetünk csendje ellenségeinkben is csendet teremt.
Csak a szívből jövő ima talál meghallgatásra.
Aki soha nem vállal kockázatot az életben, sehová sem jut.
Aki nem mer élni, nem fog fejlődni.
Kétféle ember van, az egyiket lesújtja, a másikat felemeli a sorscsapás.
Mindnyájan sötétben tévelygünk, de a szenvedés a világosság felé visz.
A fejlődés motorja a szenvedés.
Egyetlen ember apró döntése is szétsugárzik a világban, és mint láthatatlan szál beleszövődik a történelem végeláthatatlan szőnyegébe, formálva azt.
Nem az számít ki honnan jött, hanem az, hogy hová tart.
Nincs olyan hosszú út, melynek vége ne lenne.
Ha a vége jó, minden jó.
Minden végben benne van egy új kezdet lehetősége.
(hug)